BEISMERÉS!

BEISMERÉS!
félek a haláltól!
rettegek,mert féltem az én drága,szeretteimet
mi lesz velük?
hogyan élnek ,majd tovább?
hiszen az itt létem,nagyon is megszokták
...tovább »mi lesz a gyerekeimmel?
kik nekem az életet jelentik
nincs levegő,számomra,nélkülük
ők az én testemből,és lelkemböl egy darab
mi lesz ha nem látják többé az arsomat?
esténként,azon gondolkodom
hogyel ne érjen még a vég,most még nem akarom
nekem még dolgom van itt
hallod istenem?
hiszen számít rám még a két ,drága gyermekem
de ha bekövetkezik
és elkell mennem
ne hagyd őket magukra drága istenem
adj nekik vigaszt,és megnyugvást
hogy tudjanak élni,nélkülem
ezért imátkozom hozzád ISTENEM:Margó!